Kérdés

2Tim 2,20: Nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépből valók is; és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig gyalázatra valók. Kik ezek az arany- és ezüst edények?

Válasz:

Még olvassuk el a következő verseket is. 2Tim 2,17a-18a. 21: És az ő beszédük mint a rákfekély terjed… Akik az igazság mellől eltévelyedtek… 21. Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.

Többféle magyarázat lehetséges:
1.) Vannak, akik úgy magyarázzák, hogy a nagy ház a keresztyénség. Az arany- és ezüstedények az igazi hívők. A fa- és cserépedények pedig azok, akik – bár Kr. nevét vallják, de nem álltak el a hamisságtól. (Utalás az előző vers végére: „Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja”.

2.) Az én magyarázatom a következő. Bár Isten háza valóban az Ő népe. 1Pét 2:5 Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá… De úgy gondolom, hogy Isten „nagy házába” (és itt nagy házról ír az Ige) beletartozik az egész mindenség, a menny, a földi világ, sőt az alvilág is. Az arany- és ezüstedények a szellemi lények. Nekik ugyanis nem olyan a testük, mint a miénk. Nem földből való cserépedények. A fa- és cserépedények mi, emberek vagyunk. (2Kor 4:7 Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van.)

Mind a szellemi lények, mind az ember lehet tisztességre vagy gyalázatra való. Attól függ, hogy tisztán tartja-e magát. A Sátán és a bukott angyalok is arany edények, de ők nem tartották magukat tisztán. A Sátánról azt olvassuk:

Ez 28:13-15 Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskővel és onixxal, berillussal, zafírral, gránáttal és smaragddal; [és] karikáid mesterkézzel és mélyedéseid (=foglalataid) aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél. Valál felkent oltalmazó kerub; és [úgy] állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen valál utaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.

De mi történt? Azt olvastuk a 2Tim 2,18a: Akik az igazság mellől eltévelyedtek. Legelőször a Sátán fordult szembe az igazsággal. Ézs 14:13-14 Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon. Felibök hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz. Vagyis felfuvalkodott, nem elégedett meg azzal a dicsőséggel és azzal a szolgálattal, amire Isten teremtette, és fellázadt Isten ellen.

Mi lett a következménye? Ezék 28,16b:  azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó kerub, a tüzes kövek közül.

De nemcsak ennyi történt. 2Tim 2,17a: És az ő beszédük mint a rákfekély terjed. Itt  a Földön először Évát, aztán az összes embert megtévesztette. Gonosz beszéde mint a rákfekély, úgy terjedt és terjed még ma is. Elképesztő, hogy emberek fogékonyak pl., az LMBTQ propagandára. Korábban az ilyenre csak legyintettek volna!

A tanulság: Még az olyan hatalmas és dicsőséges teremtményeknek is, mint a kerubok, nagyon fontos, hogy tiszták legyenek. Tisztán tartsák magukat. A Sátán és angyalainak a sorsa mutatja, hogy mily nagy gyalázatra jutottak, amikor fellázadtak Isten ellen, és tisztátalanokká lettek. Mi is csak akkor vagyunk Isten hasznos edényei, ha tisztán tartjuk magunkat. Gondoljunk az újévkor olvasott Igére:

4Móz 19:15 Minden nyitott edény is, amelyen nincs lezárható fedél, tisztátalan.

A modern kegyelemfelfogás azt mondja: már megtisztított az Úr, már semmi dolgom nincs. De az Ige mégis azt mondja, 2Kor 7,1: tisztítsuk meg magunkat minden testi és szellemi tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén végbe a mi megszentelésünket. Az Úr megtisztított a bűneinktől, de itt arról van szó, hogy amikor rámutat az Úr, hogy ez még tisztátalanság vagy bűn az életedben, akkor az istenfélelem legyen bennünk, hogy én is akarom, hogy ebből megtisztuljak. Nem gondolkodhatok úgy, hogy: ha akar, majd megtisztít az Úr, vagy már megtisztított. Hanem én is akarjam. Akkor istenfélelemben véghezviszem a megszentelésemet, megszentelődésemet. Ha ezt nem teszem, haszontalan leszek, nem tisztességre való edény. 2Tim 2,21: Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.

Ámen